Miért nem jobbagyféltekés módszerrel tanítunk?

2020.04.04

Eleni Despina - Görögország

A "before" rajzot a MŰVÉSZHÁZ 14 napos jobbagyféltekés tanfolyama után rajzolta FEJBŐL. Másolási trükköket tanult, de fejből nem tanították meg rajzolni. Pedig a jobbagyféltekés tanfolyam tartalmazta még az u.n "mesterkurzust" is.

Az "after" rajzot a magyar Huszár-módszerrel készítette egy 4 napos rajzkurzus végére, szintén FEJBŐL szerkesztve. 

A különbséget nem szükséges "magyaráznunk", hiszen "ég és föld".

Kíváncsiak vagytok arra, hogyan működik a Huszár-módszer?

Olvassatok tovább!


Harcosok útján: 

A Huszár-módszer!


Az öntudatra ébredt érzelmek művészete》


   Amikor egy Magyarországon élő tanár harcművészként, zeneszerzőként és képzőművészként évtizedek óta a "szamurájok útján" járva felismerte az összefüggéseket a sport és a művészetek között, 33 év tapasztalatát felhasználva kifejlesztette a mára világhírűvé vált Huszár-módszert, mely 2017 óta világelső a készség-fejlesztésben.

54 országban már több mint 12 ezren tanulnak a Huszár-módszerrel.

  A módszertan megalkotója, Huszár Tonchi, amikor tanárként egy rendőrségi iskola diákjainak tartott közelharc kiképzésen gerincsérülést szenvedett, majd fél évvel később átmenetileg le is bénult egy újabb rossz esést követően. A sikeres gerincműtétet követő lábadozás és "kényszerpihenő" alatt ismerkedett meg a modern, amerikai jobb-agyféltekés rajzoktatási módszerrel. Tapasztalatai vegyesek voltak. A jobb-agyféltekés módszerrel tanuló diákoknak mindössze kevesebb mint 20%-a rajzol szépen utána - azok, akik már eleve tehetségesek voltak és szépen rajzoltak előtte is -, a többiek csupán "szebben" rajzolnak utána, de egyáltalán nem szépen. A rajzaik amellett, hogy torzak és hiányos rajzeszköz-használati ismeretekről árulkodnak, lélektelenek. 1,5 éven át kutatta, hogyan működik a jobb-agyféltekés módszertan, miként lehetne megreformálni, hatékonyabbá tenni, melynek eredményeként végül rájött, valójában miért NEM működik.

   Ötvözve a klasszikus képzőművészeti ismereteit a jobb-agyféltekés módszer jó szándékaival, felhasználta a harcművészeti tapasztalatait, zeneszerzői tudását és egy teljesen új módszertant alkotott meg. Felismerte, hogy a KULCS a bal-agyfélteke hibás sémáinak fejlesztése és nem pedig annak kizárása, ahogy azt a jobb agyféltekés módszertan teszi. A Huszár-módszer egybevágó a klasszikus művészeti irányvonallal, emiatt minden festőművész, grafikus és rajztanár, aki eddig megismerkedett vele a világ legkülönbözőbb tájairól, valamennyien elismerően nyilatkoztak róla. Rengeteg jobb-agyféltekés tanfolyamot végzett csalódott diák találja meg a Huszár-módszerben a megoldást. Egyikőjük, egy orvos így nyilatkozott egy újságíró kérdésére válaszolva:

"A kettőt még csak egy mondatban sem szabad említeni!"

   Művészeti középiskolát, egyetemet végzett diákok is mind nagyobb számban iratkoznak be a rajzkurzusainkra, miután ugyancsak kivétel nélkül mindannyian elismerően nyilatkoznak. Mivel egyre gyakoribb, hogy újságírók is beülnek a tanfolyamra, akik utána publikálják a saját és diáktársaik tapasztalatait, rendre az alábbihoz hasonló megfogalmazásokat közölnek:

"Többet tanultam a portré rajzolásról mindössze néhány nap alatt, mint a művészeti iskolában 12 év alatt!"

   A Huszár-módszerrel tanuló diákok 99,9%-a megtanul szépen rajzolni. (Az 0,1%-ba csak azok tartoznak, akikben nincs meg a kellő türelem és szorgalom, de a módszertan magánoktatással, személyre szabott tempóval, az Ő esetükben is 100%-ban működik.)

   A klasszikus, professzionális rajzoktatás a tehetség gondozásra épül. A tananyag emészthetetlen a "tehetségtelen" diákok számára, ezért a művészeti iskolák felvételi vizsgáján csak a "született tehetségek" juthatnak túl. Ugyanakkor a tradicionális művészeti oktatási rendszer rendkívül modoros, ami miatt a felvételt nyert diákok jelentős hányada idő előtt elveszíti a lelkesedését. Márpedig a szenvedély nélküli művészet olyan, mint a menza étkezés a gasztronómiában: lélektelen.

   A "tehetségtelennek" tartott, rajzolni szerető emberek nagy örömére, 40 éve elterjedt a világon az amerikai jobb-agyféltekés módszertan, melyet Betty Edwards, a Kaliforniai Állami Egyetem professzor emeritusa, rajztanárként fejlesztett ki, Roger W. Sperry (később Nobel-díjjal elismert pszichobiológus) 1968-ban megjelent kutatási eredményeit felhasználva. Sperry munkájából kiderült, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. Az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. A kutatási eredményei igazolták, hogy a bal agyfélteke által tárolt hibás sémák felülírják a valóságot. Ezért nem tud az emberek többsége valósághűen rajzolni. Erre a problémára Betty Edwards azt a megoldást választotta, hogy tudatosan kizárta a bal-agyféltekét rajzolás közben, a hibás sémáival együtt. Ezért is nevezte el "jobb-agyféltekés módszernek".

   Huszár ezzel szemben - miután felismerte, hogy a diákjainak többségének azért lélektelenek a rajzai, mert a jobb-agyféltekés módszertanból kiindulva, kizárta a bal-agyfélteke használatát a rajzkurzusain, miközben Ő maga pedig ösztönösen és a klasszikus művészeti tanulmányai alapján egyaránt alkalmazta a bal-agyféltekés jó sémákat, - ráébredt, hogy a KULCS a bal-agyfélteke sémáinak fejlesztése, nem pedig azok kizárása. A Huszár-módszer úgy tanítja és alkalmazza a jobb-agyféltekés látásmódot, hogy azzal a bal-agyfélteke hibás sémáit fejleszti. Emiatt úgy is nevezik: "két-agyféltekés módszertan".

   Az elme finomra hangolása a művészetek segítségével, egy jóval fejlettebb agyműködést eredményez, melynek következtében hatékonyabban képes teljesíteni az ember a sportban, a munkában, vagy akár csak a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységei során. Ezt már nagyon régen felismerte az emberiség, ezért is foglalkoztak művészetekkel (költészet, képzőművészet, zene) békeidőben a szamurájok és az európai lovagok is egyaránt. Joggal tehető fel a kérdés, hogy napjainkban, amikor ennyire teljesítmény orientált világban élünk, miért nem alkalmazzák ezt a "technikát"?
  A válasz egyszerű. Ahogy arról korábban már olvashattak, a klasszikus művészeti képzés elsősorban a "született tehetségek" oktatására épül. Az élsportolók többsége ugyanakkor, éppen úgy ahogy az átlagemberek 99%-a, nem tartozik a "született tehetséggel" megáldott művészlelkek közé. Aki pedig igen, annak túl sok idejét vennék el a művészeti tanulmányai az edzésektől, a munkájuktól, vagy a hétköznapi feladataiktól. A jobb-agyféltekés módszer ugyan képes javítani a képességeiken néhány nap alatt, ezt csupán másolási trükkök megtanításával éri el, a művészeti oktatáshoz semmi köze.

   A megoldás a Huszár- módszer!
• Egybevágó a klasszikus művészeti tananyaggal, amit még hatékonyabban alkalmazhatóvá tesz. (Ezért annyira sikeres a professzionális képzőművészek körében is)
• Nem igényel semmilyen előképzettséget, nem csupán a "született tehetségek" számára elsajátítható a tananyag.
• Növeli a sportteljesítményt, ezért egyre több sportegyesület - köztük a legnagyobb berlini karate klub vezető edzői is - rendszeres kurzusokat szerveznek a Huszár-módszer elsajátítására
• Más művészeti területeken is kiválóan alkalmazható a képesség fejlesztő hatása, melyről elismerten nyilatkozott többek között számos fafaragó művész, szobrász, festőművész (köztük olyan is, akinek a Magyar Nemzeti Galériában is volt kiállítása), amatőr- és profi fotós (köztük olyan, akinek a National Geographicban is megjelent alkotása, kiállítása volt többek között Manchesterben és a Finn Nemzeti Múzeumban is.)
• Hatékonyabbá teszi az embereket a munkájukban, ezért mind több hazai- és nemzetközi nagyvállalat alkalmazza a dolgozóinak képességeinek fejlesztésében (EURO FAMILY, EON, PRADA...), de rendkívül népszerű a tetoválók (köztük a svédországi Göteborg leghíresebb tetováló szalonjának vezetője) és kozmetikusok körében is (pl. szemöldök száltetoválásnál alkalmazott technikánál).
• Kimagasló sikereket értünk el rákbeteg gyermekek oktatásával, diszlexiás, valamint egyéb szellemileg hátrányos helyzetű gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, de mind közül is talán a leginkább figyelemre méltóbb, egy születése óta ismeretlen eredetű, gyógyíthatatlan izomsorvadásban szenvedő, lélegeztető géppel élő 16 éves, 12 kg-os lány esete, akinek a mozgásában súlyosan korlátozottan is az volt a nagy álma, hogy a "pálcika ember" rajztudásából kitörve, megtanulhasson szépen rajzolni.
Kezdetben még egy hospice házban tanítottunk, majd pár napos képzést követően már a csoportos képzéseinkre is elszállították, ahol immáron haladó diákként mindenkit lenyűgözött az alkotásaival.
• Intenzív - már mindössze 4 óra alatt is hasznosítható ismereteket nyújt - a tanfolyam minden egyes napja teljes értékű tudást ad, melyet tovább fejleszthetnek a diákjaink, az akár 88 napnyi tananyag elsajátításával, a portré rajzolástól az élő modellről készült akton át a fejből, emlékezetből, fantáziából készített fotó-realisztikus alkotásokig. 

• Nemzetközi - 54 országból több mint 12 ezer tanítványa van már az akadémiánknak. Az online oktatások mellett az élő helyszíni kurzusaink is egyre több országban érhetőek el, köszöngetően a nemzetközi képviseleteink folyamatos bővítésének.
• Jótékonysági felajánlás keretében, ingyenesen oktatunk árvaházakban, kórházakban, alapítványoknál, iskolákban.
• Garancia: A tandíjas rajzkurzusainkon 100%-os pénzvisszafizetést vállal az akadémia, ha bárki nem lenne elégedett, - de ilyen diákunk még nem volt. 

Rossz tanítvány nincs, csak rossz tanár!"